Tanulmányok alatti vizsgák és szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályait a nevelési programunk tartalmazza.

Tanulmányok alatti vizsgák

Osztályozóvizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak: 

teljesítményének értékelése céljából, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta az oktató megállapítani

ha a tanuló engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget

ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie, a vizsga kötelező követelménye az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli és szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.

Osztályozó vizsgát megismételni nem lehet.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló tanév végén, ha – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott. 

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsga letételét iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres tovább haladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának, időpontjának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 

Pótlóvizsga

Pótlóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 

Ágazati alapvizsga

Az ágazati alapvizsgára vonatkozó szabályokat a képzési program részletesen kidolgozva tartalmazza.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A tanuló tanulmányai során oktatóitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

Általános szabályok

A tanulmányok alatti vizsgák rendjét, menetét részletesen a 12/2020. (II. 7) Kormányrendelet szabályozza. 

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. 

Ha a tanulónak az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés miatt kell a jogszabályban meghatározottak szerint osztályozó vizsgát kell tennie, az erre vonatkozó kérelmet az érettségi vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg kell benyújtania a tanév rendjében meghatározott határidőig. 

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. 

A tanuló a vizsga kijelölt helyszínén legalább harminc perccel korábban köteles megjelenni, és magával hozni a szükséges íróeszközöket. 

A vizsgán használható segédeszközökről a vizsgázó gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 

A tanulót a vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell a vizsga rendjéről és a szabálytalanság elkövetésének következményeiről, illetve a gyakorlati vizsga előtt a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik, és meg nem engedett segédeszközt nem használhatnak. 

A tanulónak a vizsgáról való távolmaradását vagy késését a mulasztásoknál meghatározott módon azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül igazolnia kell. Igazolt távolmaradás esetén az iskola új vizsgaidőpontot jelöl ki számára, igazolatlan távolmaradás esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. 

A tanuló a vizsga letételére legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon kérhet írásban halasztást, a kiskorú tanuló a szülő aláírásával. 

Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, az erre vonatkozó nyilatkozatát – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon nyújthatja be az igazgatónak, ellenkező esetben a távolmaradása igazolatlannak minősül. 

A vizsgákról jogszabályban előírt Tü. számú jegyzőkönyvet kell vezetni. 

Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 

A vizsgatantárgyak követelményrendszere 

 Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény szakmai programjában, szakképzésben a képzési és kimeneti követelményben található követelményrendszerével. 

 Az értékelés rendje

 Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató oktató kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. 

 A vizsgatantárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 

 0-24  %            - elégtelen 

25-39 %           -  elégséges 

40-59 %           -  közepes 

60-79 %           -  jó 

80 – 100 %       - jeles 

 Az osztályzatot az elért egész százalékos eredmény alapján állapítjuk meg.  Ha a tanuló a több vizsgarészből álló vizsga bármelyik vizsgarészén nem éri el a 12 %-os eredményt, vizsgája elégtelen. 

 A szakképzésben az osztályzat a következőképpen határozandó meg: 

0-50% - elégtelen, 

51-61% - elégséges, 

62-74% - közepes, 

75-87% - jó, ➢ 88-100% - jeles 

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

 MAGYAR NYELV 

 Írásbeli és szóbeli vizsga 

Írásbeli vizsgarész: - 60 pont 

A feladatlap az alábbi feladattípusokat tartalmazhatja: elméleti, gyakorlati kérdések és gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatok, melyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. 

 Szóbeli vizsgarész: – 40 pont 

A szóbeli vizsgarészben egy 10 tételből álló tételsorból kell húznia a vizsgázónak. A szóbeli tétel elméleti feladatokat és gyakorlati feladaton keresztül történő elmélet kifejtését tartalmazza. Értékelés: tartalom 25 pont, előadásmód 15 pont. 

 IRODALOM 

 Írásbeli és szóbeli vizsga. 

Írásbeli vizsgarész: - 60 pont. A feladatlap tartalma: alkotói pályakép, műértelmezés, irodalomelmélet, irodalomtörténet. 

Szóbeli vizsgarész: - 40 pont 

A szóbeli vizsgarészben egy 10 tételből álló tételsorból kell húznia a vizsgázónak. A szóbeli tétel tartalma lehet stílustörténeti, téma, motívum szerinti vagy műfaji, poétikai megközelítésű. 

Értékelés: tartalom 25 pont, előadásmód 15 pont. 

Szóbeli vizsgán használható segédeszköz: szöveggyűjtemény, Irodalomtörténeti atlasz. 

 TÖRTÉNELEM

 A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. 

Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. 

 Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi témát kell, hogy felöleljen. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. 

 A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. 

 A vizsga pontjainak megoszlása: 

Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2x15 =30 pontot lehet elérni. 

A szóbeli vizsgán elérhető pontszám: 40 pont. Az összes elérhető pontszám: 100 pont. 

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Az állampolgári ismeretek vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. 

Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat állampolgári ismeretek vizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. 

 Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi témát kell, hogy felöleljen. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. 

 A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. 

 A vizsga pontjainak megoszlása: 

Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2x15 =30 pontot lehet elérni. 

A szóbeli vizsgán elérhető pontszám: 40 pont. Az összes elérhető pontszám: 100 pont.

IDEGEN NYELVEK

ANGOL NYELV 

 Az angol nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. 

Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. A feladatok típusai: nyelvhelyesség, olvasásértés és fogalmazás, szövegalkotás. 

A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. A szótárt az iskola biztosítja. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám: 40 pont. 

 A szóbeli vizsga két részből áll: egy szituációból és egy témakör kifejtéséből. Mindkét feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni.  (10 – 10 pont) A 12. évfolyam anyagából történő vizsgázáskor – érettségiző tanuló esetén – az angol nyelvi érettségi vizsga összes témaköre szerepel. 

 NÉMET NYELV 

 A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgán 40 pontot, a szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni 

Az írásbeli vizsga tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteit érinti.   

A feladatok típusa lehet: teszt, mondat-átalakítás, fordítás, hiányos szöveg kiegészítése, rákérdezés, mondat-összekapcsolás. A feladatok között mindenféleképpen van egy szövegértés, egy szövegalkotás – (levélírás). 

A tanuló a feladatok megoldásához nem használhat segédeszközt, a szövegalkotásnál szótár használata megengedett. (A szótárt az iskola biztosítja) 

A szóbeli vizsgán az érintett tananyagban előforduló szituációk és témák közül kell egyet – egyet húznia a vizsgázónak. Az adott témáról kell a tanulónak a vizsgáztatóval beszélgetni, illetve a témáról önállóan beszélni. 

 A 12. évfolyam anyagából történő vizsgázáskor – érettségiző tanuló esetén - a német nyelvi érettségi vizsga összes témaköre szerepel. 

 MATEMATIKA

 A matematika vizsga egy 60 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll.   

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül kettő összetettebb feladatok közül való. Ha a tanuló az írásbeli vizsgán 12 % és 24% közötti eredményt ér el, szóbeli vizsgán javíthat. 

Az írásbelin elérhető pontszám: 50 pont, a szóbelin elérhető pontszám: 30 pont. 

A szóbeli tételek tartalmi jellemzői 

A tétel tartalmaz három, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot, valamint három feladatot. 

Használható segédeszköz: függvénytáblázat, számológép. 

TESTNEVELÉS

 A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségivizsga-követelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. 

A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Az értékelés az adott évfolyam követelményeinek megfelelően történik. 

 Gyakorlati vizsga: (100 pont) 

Atlétika:  a mérhető teljesítmény alapján (30 pont) 

Torna: elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken (30 pont) 

Labdajáték: aktív részvétel. A választott sportjátékban technikai, taktikai és szabályismeret (30 pont) 

Gimnasztika: testtartást javító gyakorlatok. Végrehajtása kéziszerrel, vagy szabad gyakorlatok (10 pont) 

 DIGITÁLIS KULTÚRA 

Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. 

Időtartama 45 perc. 

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: 

Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). 

A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Elégtelen vizsga esetén a tantárgy jellegéből adódóan javítási lehetőség nincs. 

KOMPLEX TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANTÁRGY 

 A vizsga egy 60 perces írásbeli vizsgarészből áll. 

Az írásbeli vizsga legalább 9 feladatot tartalmaz, melynek tananyaga a félév vagy tanév témaköreinek legalább 75 %-át érinti. 

Az írásbeli feladatok az alábbi feladattípusokból állnak: 

alapfogalmak, törvényszerűségek, topográfiai ismeretek,  egyszerű összefüggések ismerete, 

kifejtő válaszokat igénylő feladatok. 

Használható segédeszköz: függvénytáblázat, számológép, topográfiai ismeretek kivételével középiskolai atlasz. 

Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám: 100 pont. 

 BIOLÓGIA

 A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. 

 Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. 

A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: 

feleletválasztó feladatok (igaz/hamis állítás, egyszerű választás, többszörös választás, négyféle asszociáció, ábraelemzés, 

feleletalkotó feladatok (rövid válasz, ábra-kiegészítés). 

 A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10 – 10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható.  A szóbelin elérhető pontszám: 40 pont. 

 PÉNZÜGYI ÉS VÁLLALKOZÓI ISMERETEK 

 Írásbeli vizsga, mely egy 60 perces feladatlap megoldásából áll, mely a félév/év során átvett témaköröket tartalmazza. Az írásbelin lehetséges feladattípusok: 

feleletválasztó feladatok (igaz/hamis állítás, egyszerű választás, többszörös választás, ábraelemzés) 

feleletalkotó feladatok (rövid válasz, ábra-kiegészítés) 

A vizsgán témakörönként legalább egy feladatnak kell lennie, és a pontok 28 %-át kell elérnie a vizsgázónak ahhoz, hogy megfelelt minősítést kapjon. 

Segédeszköz nem használható. Az írásbeli vizsga pontszáma: 30 pont. 

Az ágazati alapvizsga szabályzat célja, hatálya

Az ágazati alapvizsga szabályzat célja az ágazati alapvizsga iskolai lebonyolítási rendjének – jogszabályi előírások figyelembevételével – szabályozása.

Jelen vizsgaszabályzat a Nyíregyházi SZC Zay Anna Technikum és Kollégium (továbbiakban: szakképző intézmény) által szervezett ágazati alapvizsgákra vonatkozik. Személyi hatálya kiterjed a szakképző intézmény oktatói testületének tagjaira, a vizsgabizottság megbízott tagjaira, valamint az ágazati alapvizsgát tevő tanulói jogviszonyban tanulókra vagy felnőttképzési jogviszonyban lévő képzésben részt vevő személyekre.

Az ágazati alapvizsga célja, megszervezésének általános szabályai

Az ágazati alapvizsga állami vizsga, (lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni). amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.

Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg.

A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságát igazol.

A vizsgabizottság

A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsga vizsgabizottsága három főből áll:

1 fő vizsgabizottsági elnök és

2 fő vizsgabizottsági tag.

A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara, tagjait a szakképző intézmény igazgatója delegálja a szakképző intézmény oktatói közül. Ha a szakképző intézmény oktatóinak szakképzettsége alapján lehetőség van rá, akkor a vizsgabizottságba legalább két olyan oktatót kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgáról az illetékes területi gazdasági kamarát az igazgató vagy az iskolavezetés általa megbízott tagja értesíti írásban. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképző intézmény igazgatója írásban bízza meg. A vizsgabizottság akkor határozatképes, ha vizsgabizottság minden tagja jelen van. A vizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt értekezletet tart, mely során ellenőrzi az elkészített vizsgafeladatokat.

Az értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes ágazati alapvizsgabizottság jelen van.

Az ágazati alapvizsgabizottság határozatait nyílt szavazással hozza.

Az ágazati alapvizsga vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának tagja külön véleményét a jegyzőkönyvben feltüntetheti. Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának elnökét, tagját és jegyzőjét, valamint az ágazati alapvizsga vizsgabizottság munkáját segítő oktatót (amennyiben szükséges) a vizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli.

Az ágazati alapvizsgán a vizsgabizottság elnökét díjazás illeti meg. A díjazás mértékére az elnök esetében a 12/2020.(II.7.) Korm.rendelet 257.§-ban foglaltak az irányadók.

Az ágazati vizsga szervezésének általános szabályai

Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a Nyíregyházi SZC Zay Anna Technikum és Kollégium Szakmai Programjának tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha sikertelen ágazati alapvizsgát tett. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben, ha a képzésben részt vevő személy elégtelen ágazati alapvizsgát tett, a javítóvizsgát a tanév második félévében teheti le. A javítóvizsgán is elégtelen ágazati alapvizsgát tett képzésben részt vevő személy a tanév végén nem minősíthető és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja. Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit, nem kell ágazati alapvizsgát tennie annak a tanulónak, illetve képzésben résztvevőnek, aki részszakmát szerzett, ha az adott részszakmát magában foglaló szakmai oktatásban vesz részt. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét – az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani. A vizsgamentesség megállapítása és határozatba foglalása a vizsgaszervező intézmény igazgatójának a feladata. Az ágazati alapvizsga az adott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben (KKK) meghatározott vizsgarészekből áll. A KKK-k mint kimeneti szabályozási dokumentumok minden egyes ágazatra vonatkozóan a vizsga tartalmi szabályainak összes elemét kötelező módon meghatározzák, melytől eltérés nem lehetséges.

Az ágazati alapvizsga vizsgatevékenységei alól – a jogszabályban vagy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kivétellel – felmentés nem adható.

A szakképző intézmény kijelöli az ágazati alapvizsga helyét és időpontját, megszervezi a javító- és pótlóvizsgát (az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben részt vevő tanuló esetében)

Az ágazati alapvizsga a tanév bármely időszakában tartható. A közismereti tartalmak nélküli érettségire épülő szakmák és technikusi képzés, valamint részszakmák, illetve felnőttképzés esetén ágazati alapvizsgát a képző intézmény által előre meghatározott időpontban lehet tenni

A tanulmányok alatti vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

A szakképző intézménynek legalább 30 nappal a vizsga megkezdése előtt eleget kell tennie az ágazati alapvizsgával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a területileg illetékes kamara, ill. MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra) felé.

A vizsgabejelentés vizsgacsoportonként tartalmazza:

• az ágazat megnevezését/a szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és megnevezését,
• a vizsgázók számát, ezen belül a javító- és a pótlóvizsgázók számát,
• a vizsgatevékenységek helyszínét és időpontját, a vizsga nyelvét,
• a szakképző intézmény kapcsolattartójának nevét és elérhetőségét (telefonszám, email cím)

Jelentkezés az ágazati alapvizsgára

Az ágazati alapvizsgára a szakképző intézmény jelentkezteti a tanulókat és a képzésben résztvevő személyeket.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa tanult ágazati alapvizsgájára személyesen vagy meghatalmazott útján, írásban jelentkezik. A jelentkezési lapot a szakképző intézményhez kell benyújtani a szakképző intézmény által meghatározott formában. A jelentkezési laphoz csatolni kell az ágazati alapvizsgával kapcsolatos kérelmeket és az ilyen kérelem alapjául szolgáló okiratok másolatát.

A jelentkezési lap benyújtásának határideje a vizsgát megelőző 30. nap.

A jelentkezőnek a vizsga megkezdéséig igazolnia kell, hogy az ágazati alapvizsgára bocsátáshoz szükséges, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételekkel rendelkezik. Ha a jelentkező az ágazati alapvizsga megkezdéséig nem teljesíti, vagy nem igazolja, hogy megfelel az ágazati alapvizsgára bocsátás képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételeinek, a jelentkezését törölni kell.

Sajátos nevelési igény (SNI) kérelem esetén alkalmazandó speciális szabályok

A szakképző intézmény az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményére tekintettel a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló számára a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenesség csökkentéséhez szükséges mértékben biztosítja a tanulmá- nyok alatti vizsga letételét, továbbá segítséget nyújt ahhoz, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja. A szakképző intézmény az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményére tekintettel a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a képzésben részt vevő fogyatékkal élő személy részére biztosítja tanulmányok alatti vizsga letételét, továbbá segítséget nyújt ahhoz, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja.

A fentiekben meghatározott kedvezményekről az igazgató dönt. Az igazgató az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményétől nem térhet el.

A tanulmányok alatti vizsga tekintetében - ha azt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellege indokolja - a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló, a sajátos nevelési igényű tanuló és a képzésben részt vevő fogyatékkal élő személy számára az írásbeli vizsgával összefüggésben

aa) meg kell növelni az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel,

ab) lehetővé kell tenni segédeszköz használatát vagy segédszemély igénybevételét, illetve

ac) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, a szóbeli vizsgával összefüggésben

ba) meg kell növelni a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel, illetve bb) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

Ha a vizsgázónak az igazgató engedélyben lehetővé tette, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vizsgatevékenységből szóbeli vizsgatevékenységből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató felolvassa.

Az ágazati alapvizsga folyamatában nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakma megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

Az ágazati alapvizsga előkészítése

Ágazati alapvizsga szervezhető minden vizsgacsoport számára miután a tanuló vagy a képzésben résztvevő személy a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott, az ágazati alapvizsga letételéhez szükséges tantárgyakat és tananyagtartalmakat teljesítette, az erről szóló osztályozó vizsga vagy értekezlet megtörtént. A javító és pótló ágazati alapvizsgát - az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben részt vevő tanuló esetében - az adott tanévben egy alkalommal kell meg- szervezni. Az ágazati alapvizsga előkészítésével kapcsolatos feladatokat a szakképző intézmény látja el.

Az előkészítés során ki kell térni az alábbi feladatokra:

• vizsgacsoportok kialakítása,
• a vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• vizsgafeladatok előkészítése,
• dokumentáció előkészítése,
• tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek jelentkeztetése.

A vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg az Szkt.-ben előírt maximális osztálylétszámot. A szakképző intézmény feladata a lebonyolításban:

• megbízza a vizsgabizottság tagjait,
• kijelöli az ágazati alapvizsga jegyzőjét, az írásbeli vizsga felügyelőjét, a projekt vizsga segítőjét,
• elkészíti a lebonyolítási rendet,
• gondoskodik az ágazati alapvizsga helyszínének előkészítéséről, személyi és tárgyi feltételeinek az ágazati alapvizsga során történő folyamatos biztosításáról,
• a vizsgabizottság jogellenes működése vagy annak előre látható bekövetkezése esetén felhívja a vizsgabizottság figyelmét a jogszerű működés feltételeinek biztosítására, megtartására,
• előkészíti az ágazati alapvizsga eredményének kihirdetését,
• gondoskodik az ágazati alapvizsga iratainak szabályszerű kiállításáról,
• vezeti az ágazati alapvizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat.

Az ágazati alapvizsga helyéről, időpontjáról és a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a területileg illetékes kamara ill. MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) – a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal – tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét, illetve ugyanezen határidővel a szakképző intézmény a vizsgával kapcsolatos tájékoztatást szintén megteszi a vizsgán részt vevő szakmai oktatók tekintetében.

Ágazati alapvizsga ügyekben eljáró személyek, feladataik

Igazgató

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

Elnök:

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező oktató csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja.

Vizsgabizottsági tagok

részt vesz a vizsga tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének előkészítésében, ellenőrzésében, közreműködik – a tanulói adatlap alapján – a vizsgázó személyazonosságának, valamint a vizsgával kapcsolatos egyéb iratoknak az ellenőrzésében, gondoskodik – az elnökkel együttműködve – a vizsga értékeléséről, aláírja a vizsgadokumentumokat.

Jegyző

Az ágazati alapvizsga jegyzőjét a feladatok ellátására szakképző intézmény bízza meg.

A jegyző az ágazati alapvizsga lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, folyamatosan, a vizsga lényeges eseményeinek rögzítésével vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a tanulói adatlapot, megírja az igazolást és elvégzi az ágazati alapvizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket. A vizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak.

Az ágazati alapvizsga folyamata, lebonyolítási rend

Az ágazati alapvizsga lebonyolításának részletes szabályait az Szkr. 184-189. § tartalmazza.

Az ágazati alapvizsga bármikor szervezhető a tanév folyamán. Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az ágazati alapvizsgán lebonyolításra kerülő vizsgatevékenységek helyszínéről és időpontjáról és a vizsgával kapcsolatos további tudnivalókról a szakképző intézmény – a vizsga megkezdése előtt legalább hét nappal – tájékoztatja az írásbeli vizsga felügyelőjét, a gyakorlati vizsga segítőjét, a vizsgázókat és az ágazati alapvizsga vizsga lebonyolításában közreműködő személyeket. A szakképző intézmény a tájékoztatással egyidejűleg megküldi az ágazati alapvizsga lebonyolításának tervezett rendjét (a továbbiakban: lebonyolítási rendet).

A lebonyolítási rendben meg kell határozni a vizsgaprogramot, amely tartalmazza a vizsgatevékenység feladatainak adott vizsgacsoport általi végrehajtásának várható időtartamát, a vizsgacsoportra vonatkozóan az adott vizsgára vonatkozó szabályokat, a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személyt, ha szükséges részvételére vonatkozó szabályokat, valamint a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat.

Az ágazati alapvizsga feladatainak végrehajtásához az egyes feladatoknál meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe az ágazati alapvizsga feladat ismertetésének idő- tartama nem számít bele. Nem számítható be a feladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő.

Az ágazati alapvizsgát akkor lehet megkezdeni, illetőleg folytatni, ha az ágazati alapvizsga elnöke meggyőződött a személyi és tárgyi feltételek meglétéről – ideértve a munkavédelmi, tűz- védelmi és egészségvédelmi feltételeket is.

Ha balesetveszély, egészségi ártalom vagy más rendkívüli ok azt indokolja, az ágazati alapvizsga elnöke a feladatokat megváltoztathatja. A változásokról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A projekt vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a projekt vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a projekt vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

Ha az ágazati alapvizsga megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény akadályozza, illetőleg a vizsgázó szabálytalanságot követ el, a vizsgabizottság azonnal értesíti a szakképző intézmény igazgatóját, aki a körülményeket megvizsgálva rendelkezik az ágazati alapvizsga további menetéről.

Ágazati alapvizsga zárása, értékelés

A vizsgázókat az ágazati alapvizsgán nyújtott teljesítményük alapján az ágazati alapvizsga vizsgabizottság értékeli. Az ágazati alapvizsga eredményét – az ágazati vizsga vizsgabizottság tagjainak jelenlétében – az ágazati alapvizsga elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli az ágazati alapvizsgát. Az értékelés a Képzési és Kimeneti Követelményben (KKK) meghatározott szempontok alapján százalékos formában történik. Sikeresen befejezte az ágazati alapvizsgát az a vizsgázó, aki a KKK-ban meghatározott elégséges százalékot teljesítette.

Az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének érdemjegyben történő kifejezése a következő:

a., nyolcvannyolc százalék fölött jeles (5),

b. hetvenöt és nyolcvanhét százalék között jó (4),

c., hatvankettő és hetvennégy százalék között közepes (3),

d., ötvenegy hatvanegy százalék között elégséges (2),

e., ötven százalék alatt elégtelen (1). 

Eredménytelen az ágazati alapvizsga, ha a vizsgázó a KKK-ban meghatározott szükséges százalékot nem érte el.

Eredménytelen az alapvizsga, ha a vizsgázó

• az ágazati alapvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg,
• a vizsga folyamatát alapos indok nélkül megszakította,
• szabálytalanság miatt az ágazati alapvizsgabizottsága által az ágazati alapvizsga folytatásától eltiltásra került.

A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha sikertelen ágazati alapvizsgát tett. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 

Az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben, ha a képzésben részt vevő személy elégtelen ágazati alapvizsgát tett, a javítóvizsgát a tanév második félévében teheti le. A javítóvizsgán is elégtelen ágazati alapvizsgát tett képzésben részt vevő személy a tanév végén nem minősíthető és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja. Ha a vizsgázó az ágazati alapvizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta – teljesítménye nem értékelhető.

A vizsgázó az ágazati alapvizsgán nyújtott teljesítménye alapján ágazati alapvizsga teljesítő igazolást kap.

Ágazati alapvizsga dokumentációja

Az ágazati alapvizsga vizsgasorszámmal ellátott, ezt a sorszámot tartalmaznia kell a következő dokumentumoknak:

• Jelentkezési lap
• Lebonyolítási rend, vizsgaprogram
• Nyilatkozat
• Jegyzőkönyv
• Ülésrend
• Értékelőlap(ok)
• Balesetvédelmi jegyzőkönyv
• Ágazati alapvizsgát teljesítő igazolás

Irattározás, adatkezelés

Az ágazati alapvizsga igazolás sorszámmal ellátott nyomtatvány, amelyet az ágazati alapvizsgán kötelezően használni kell. Szkt 91.§ (4) szerint a bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsgáról készült dokumentáció egy példányát az intézmény irattárában kell őrizni.

Az ágazati alapvizsgáról szóló igazolás 2 példányban készül, amelynek egy eredeti példányát a tanulónak/ képzésben részt vevő személynek kell átadni.

Jogorvoslat

Ha a vizsga résztvevője olyan rendellenességet tapasztalt a vizsga során, mely érdemben befolyásolja az ágazati alapvizsga szabályos és eredményes lebonyolítását, haladéktalanul jeleznie kell a vizsgabizottság elnökének vagy a szakképző intézmény igazgatójának még a vizsga napján. Minden írásban tett vagy a vizsga napján jegyzőkönyvezett bejelentést kivizsgálunk.

190. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a szakképzési államigazgatási szerv szervezi.

(2) *  A tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 164. §-ban meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szerv számára. A vizsgát az első félév, illetve a tanítási év utolsó hetében kell megszervezni.

(3) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy ha bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. A szakképző intézmény a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szervnek.

(4) A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az az oktató, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban a szakképző intézményben tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.